Mi az, komoly szoftverfejlesztő cégnél megbeszélésre gyülekeznek a disznók és a csirkék? A válasz: napi scrum megbeszélésre érkeznek egy szoftver fejlesztésében érdekeltek. Az értekezlet résztvevőit a scrum módszertan a hatékonyság miatt két részre osztja, a disznókra, akik hozzászólhatnak a megbeszélésen, és a csirkékre, akik nem.

A disznó és a csirke mennek az utcán. Egyszer csak a csirke megszólal: „Te, nyissunk egy éttermet!” Mire a disznó: „Jó ötlet, mi legyen a neve?” A csirke erre gondolkozik, majd azt feleli: „Nevezzük Sonkástojásnak!” A disznó erre: „Nem tetszik valahogy, mert én biztosan mindent beleadnék, te meg éppen csak hogy részt vennél benne.” A scrum világában a disznók azok, akik kötelezettséget vállalnak a szoftver elkészítésére. A csirkék ugyan érdekeltek a projekt sikerében, nem ők azok akik a bőrüket viszik a vásárra. A fejlesztés során a csirkék igényeit, vágyait és ötleteit is figyelembe veszik, de nem hagyják, hogy azok akadályozzák a projektet. Újabban egyre kevesebb helyen alkalmazzák a csirke és disznó megnevezést, amiért kár, mert színt vitt a mindennapi robot szürkeségébe.

A naponta megtartott személyes megbeszélés kulcseleme a módszertannak, amelynek számos kötött elem van. A napi scrumot nevezik álló megbeszélésnek is, a résztvevők általában állnak a megbeszélés során, ez elősegíti, hogy a megbeszélés ne húzódjon el. Ráadásul mindig pontosan kezdődik. A megbeszélés ideje 15 vagy húsz percre korlátozott, a csapat méretétől függően. Hogy ne lehessen kifogást találni a késére, minden nap ugyanazon a helyen és ugyanabban az időpontban tartják. A megbeszélés során minden résztvevő, a disznók ugyanazokat a kérdéseket válaszolják meg: mi az, amit a tegnapi megbeszélés óta csináltam, mi az, amit a mai nap tervezek csinálni, vannak-e akadályok, amik gátolnak a cél elérésében.

A Scrum a szoftverfejlesztés egy inkrementális, iteratív módszere, amit gyakran használnak az agilis szoftverfejlesztés eszközeként. A tradicionális módszertanban, a vízesés modellben az egymást sorban követő fejlesztési fázisokat más-más szakembercsapat végzi, a váltófutáshoz hasonlítják, ahol egyszerre csak egy ember fut, és a futók egymásnak adják a stafétát. Az új módszert, amiben a fázisok erősen átlapolódnak, és a különböző területeket képviselő szakemberek egy kis csoportja végig, minden fázisban együtt dolgozik, a rögbihez hasonlítják, ahol egyszerre az egész csapat fut, és egymás között passzolgatják a labdát.

Statisztikák, a megkérdezett szakértők szerint, ahol használnak valamilyen rendszert a szoftverfejlesztés, támogatására, ott ma már 80 százalékban az agilis módszertant, és 20 százalékban a vízesés modellt alkalmazzák. De nagyon sok helyen valamiféle saját módszerrel próbálnak úrrá lenni a határidők és az erőforrások szűkösségének harapófogóján, tapasztalat szerint inkább kevesebb, mint több sikerrel. A módszertan hazai terjesztésében elkötelezett szakemberek és a módszert használó fejlesztő cégek informatikai vezetői szerint a módszer bevezetése számos előnnyel jár. Módszertani útmutatók szerint a scrum módszerrel akár 3-400 százalékos teljesítménynövekedést is el lehet érni. A gyakorlat persze kicsit más, szakértők szerint 50-100 százalékos hatékonyságnövekedést tényleg el lehet érni.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.